Tapasztalatok a versenyképességről a magyar piacon 2025-ben
- biankahornyak
- szept. 22.
- 2 perc olvasás
Frissítve: szept. 24.
Két héttel ezelőtt egy 30 éve működő, 50 főt foglalkoztató családi fémmegmunkáló cég testvér-tulajdonosaival beszéltem. Precíz megmunkálást igénylő, egyedi fém alkatrészeket gyártanak. Azzal küzdenek, hogy Kínában ma már ugyanolyan minőséget kínálnak, de 3000 fős üzemekben, modern gépekkel, jóval hosszabb munkaidő és lényegesen alacsonyabb bérköltség (és kevesebb szabályozás betartása) mellett.
Múlt héten egy elektronikai alkatrészgyártó partnerünk kérte, hogy segítsünk az ajánlatadásuk idejét csökkenteni, mert a távol-keleti versenytársak akár egy-két órán belül képesek ajánlatot adni, miközben árban is szinte behozhatatlan előnyt élveznek.
Egy nagy, nemzetközi márkáknak ruhát gyártó partnerünk mesélte nyáron sztoikusan, hogy 25 évnyi vállalatépítés után ma már kénytelen a pakisztáni gyártók áraival versenyezni, mivel ezek a nagy márkák a gyengülő kereskedelmi mutatók mellett nem hajlandók megfizetni az európai munkabéreket és gyorsuló ütemben viszik keletre a megrendeléseiket.
Ipari automatizálással foglalkozó ügyfeleinknek pedig új kihívás, hogy az elmúlt 1–2 évben kiépültek olyan, távol-keleti hátterű versenytársak Magyarországon, amelyek jelentős helyi beruházásokhoz jutnak, miközben a hazai szereplők egymással küzdenek a szűkülő lehetőségekért.

Ez csak néhány példa az elmúlt hónapokból. A tendencia világos: nem elég, hogy „egyre kevesebb a fóka”, de azon felül mind több, más régiókból érkező, elszánt „vadásszal” kell megküzdeni.
Mindeközben Európában és Magyarországon természetesnek vesszük a heti 40 órás munkaidőt, a 30 nap szabadságot, a szociális hálót és a hétvégi szabadidőt. Ez azonban komoly versenyhátrányt jelent. Nem véletlen, hogy például a német gazdaság egyre nagyobb gondokkal küzd az alacsony munkavégzés miatt (https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2025/05/nemet-foglalkoztatas-munkaerohiany).
Ezzel párhuzamosan nemzetközi projektjeink során rendszeresen találkozunk távol-keleti, afrikai vagy európai vezetőkkel. Tapasztalataink szerint a gyors technológiai fejlődés és a globalizáció miatt ma számtalan új üzleti lehetőség nyílik meg. Ezeket azonban az indiai, kínai, arab vagy afrikai cégek nagyobb lendülettel és motivációval használják ki, mint sok európai vállalat. Egyszerűen „éhesebbek” a sikerre, többet hajlandóak tenni érte.

2008-ban az EU GDP-je 110%-a volt az USA GDP-jének. Ez 2023-ra lecsökkent 67%-ra, mindössze 15 év alatt. Nehezíti a megoldást, hogy politikai szempontból szinte lehetetlen bármilyen kényelmi megszorítást bevezetni. Azaz elsősorban a cégeknek kell megkeresniük a megoldást.
Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink és unokáink is olyan jólétben éljenek, mint mi, nincs más út: a versenyképességet növelnünk kell. A munkakultúra egyik napról a másikra nem változik meg, de a szervezeti átalakítás, a digitális stratégia, a munkaerő fejlesztése, a képzések és a technológia tudatos összehangolása ma is a kezünkben van. Ez már nem opció, hanem létkérdés.

Ezért dolgozunk mi is minden projektben az IOMap cégfelmérő és cégtervező platformmal: mert segít a jó cégeket sikeres, jövőálló vállalatokká formálni – olyanokká, amelyek nemcsak túlélnek a globális versenyben, hanem a helyi nehézségek ellenére mégis győztesen kerülnek ki belőle.
Gerevich János
Digitális transzformáció specialista, ügyvezető
+36 20 9944 581, janos.gerevich@woodpecker.hu


